Kálmán Imre
A Csárdáskirálynő
Adatlap
Műfaj: Operett
Helyszín: Operettszínház
Időtartam: 2 óra 55 perc, egy szünettel
Bemutató: 2002. október 2.; Felújítás: 2008. szeptember 19.
Előadások és jegyvásárlás: 2018. 02. 10. 15:00
2018. 02. 10. 19:00
2018. 02. 11. 15:00
2018. 02. 11. 19:00

Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján föl ne csendülne - színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban - Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája. S kétségtelen, legtöbbször A Csárdáskirálynő dallamai hangzanak fel, mellyel a zeneszerző kiérdemelte az első helyet kora vezető operett-komponistái között! Nem véletlenül játszották az 1915-ös premier helyszínén, Bécsben 533 estén át, majd söpört végig a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916 novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is. Kálmán muzsikájáról itt az angol szövegkönyvet készítő P. G. Wodehouse nyilatkozta: "A Csárdáskirálynő nemcsak e tehetséges magyar ember művei közül emelkedik ki, hanem egyenesen minden idők legjobb zenéje!"

A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól. Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeumcsillagért, de arisztokrata családja ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot. A szülők mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő leányzót, Stázi komteszt válassza élettársául - ezért Vereczky Szilviának, a sanzonettnek New York-i szerződést intéznek. Ám a szerelmesek érdekében szövetkezik a kedves, bolondos Bóni gróf, az orfeum főpincére, Miska és ikertestvére, Alfonz, a Lippert-Weilersheim-ház főkomornikja, valamint Feri bácsi, Bóni orfeumi barátja. Főképpen ő mozgatja a szálakat: a pár jövőjének érdekében még egykori szerelmét, Edvin édesanyját is hajlandó leleplezni…

A Budapesti Operettszínház előadása - hasonlóan az ősbemutatót követő sikerszériához - a magyar főváros után végigjárta az egész világot. Állva tapsolt a produkciónak Tokió, Róma, München, Amszterdam, Berlin és Tel-Aviv közönsége, Salzburgban, Bukarestben és Prágában pedig koprodukcióban, ugyancsak KEROźź rendezésében hódított.

A Csárdáskirálynő most végre hazatért hosszú útjáról, hogy ismét lenyűgözze a magyar közönséget!




Szereposztás
Fischl Mónika
Szilvia
Bordás Barbara
Szilvia
Lévai Enikő
Szilvia
Vadász Zsolt
Edvin
Boncsér Gergely
Edvin
Dolhai Attila
Edvin
Szendy Szilvi
Stázi
Kékkovács Mara
Stázi
Dancs Annamari
Stázi
Kerényi Miklós Máté
Bóni
Peller Károly
Bóni
Laki Péter
Bóni
Földes Tamás
Feri bácsi
Sipos Imre
Feri bácsi
Faragó András
Miska/Alfonz
Csere László
Leopold Mária
Jantyik Csaba
Leopold Mária
Kállay Bori
Anhilte
Bálint Ádám
Schulteis Arnold
Barkóczi Sándor
Schulteis Arnold
Dézsy Szabó Gábor
Rohnsdorf ezredes
Péter Richárd
Rohnsdorf ezredes
Szegedi Andor
Kiss, közjegyző
Közreműködik
A Színház Énekkara
A Színház Balettkara
A Színház Zenekara
A Budapesti Operettszínház a műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartja!
Szerzők*
Kálmán Imre
Zeneszerző
Béla Jenbach
Szövegíró
Leo Stein
Szövegíró
Gábor Andor
Fordító
Kállai István
Átdolgozó
KERO® - Kerényi Miklós Gábor
Átdolgozó
Alkotók és stáb
Makláry László
Karmester-zenei vezető
Dinyés Dániel
Karmester
Drucker Péter
Karigazgató
Kiss István Róbert
Koreográfus-asszisztens
Bori Tamás
Játékmester
Gyarmathy Ágnes
Díszlettervező
Füzér Anni
Jelmeztervező
Gesler György
Koreográfus
KERO® - Kerényi Miklós Gábor
Rendező
Fényképalbum
Csárdáskirálynő Frankfurtban /
   
Laki Péter A Csárdáskirálynőben
   
A megújult Csárdáskirálynő a berlini Waldbühnén
   
A Csárdáskirálynő a Szegedi Szabadtérin - 2014
   
A Csárdáskirálynő - új beállók 2010
   
A Csárdáskirálynő - előadásképek (2008)
   
Csárdáskirálynő - előadásképek (2004)
   
Kapcsolódó oldalak:
rendezvenyhelyszinek.hu
A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam,
irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
© 2008-2013, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház