Szegény Dzsoni és Árnika - BEMUTATÓ
2017-05-10
Május 10-én, csütörtökön végre kiderül, hogy érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg. Mindezt pedig a Női Rendezők Tavasza programsorozat utolsó bemutatója a Szegény Dzsoni és Árnika meséli el, Szenteczki Zita rendezésében.
A Női Rendezők Tavasza programsorozatunk zárásaként mutatjuk be a Lázár Ervin meséje nyomán Kautzky-Dallos Máté által színpadra alkalmazott Szegény Dzsoni és Árnika című előadást, amely egy vándorútra kelő szerelmespár történetét meséli el, Szirtes Edina Mókus semmivel sem összetéveszthető, szívet melengető, világzenei dallamaival és a slam poetry világából érkező Závada Péter játékos dalszövegeivel.

Kocsis Dénes és Gubik Petra
fotók: Gordon Eszter
Új magyar ősbemutatónkat Szenteczki Zita a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábrendező szakos hallgatója rendezi, felvonultatva benne többféle bábtechnikát a klasszikus kesztyűs bábtól az óriás maszkig. Az előadás rendezője úgy fogalmaz, hogy "A szeretni tudásról és annak tanításáról szól ez a mese. Van egy apa és a lánya, és az apa a lánya iránti kíváncsiságából, szeretetéből és figyelméből születik a történet. Nekem ez a kerettörténet is borzasztóan fontos volt. Maga a mese tipikus: a jó legyőzi a rosszat, de a rossz nem egy elvont fogalom, hanem egy ember, a Százarcú Boszorkány, aki csak azért olyan, amilyen, mert még nem ismeri a szeretetet. Hétköznapi, emberi dolgok vannak benne, és nem nagy varázslatok, a szeretet a varázslattal szemben, valódi."

Östör király udvarában
A különleges produkcióban Árnikát Gubik Petra és Maros Bernadett, Dzsonit Kocsis Dénes és Horváth Dániel, Östör királyt Ottlik Ádám és Pálfalvy Attila alakítják felváltva, Angler Balázs és Barkóczi Sándor pedig több szerepben is színpadra lép, hiszen mindketten belebújnak Ipiapacs, Rézbányai Győző és a Főszámolnok bőrébe is. A Százarcú Boszorkány mindkét szereposztásban a fantasztikus Papadimitriu Athina. Ez a szerep, aminek a kedvéért a színpadra alkalmazás során a mesét is átírták egy kicsit, hiszen az eredeti Lázár Ervin műben csak az elején és a végén tűnik fel a boszorkány, itt pedig a vándorlás során is mindenki az ő elátkozott embere, a bábok elsősorban hozzá kötődnek, arra szolgálnak, hogy az ő százarcúságát megmutassák.

Papadimitriu Athina
Az előadás látványtervezője Túri Erzsébet, a koreográfia Widder Kristóf munkája, a darab zenei vezetője Kovács Adrián.

A történetből pedig, ahogy már az elején is ígértük megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg, de a kacsakirály és kacsa-királykisasszony tanulságos históriájából kiderül az is, hogy az önzetlen szeretet csodákra képes.

Aki nem hiszi, járjon utána a Budapesti Operettszínház Raktárszínházában!


rendezvenyhelyszinek.hu
A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam,
irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
© 2008-2013, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház