Női rendezők tavasza
2017-02-22
Női Rendezők Tavasza címmel hirdette meg a Budapesti Operettszínház azt a bemutató sorozatot, melynek keretében három női rendező három ősbemutatót állít színpadra a tavasz folyamán a színház három különböző játszóhelyén. Március elején érkezik az Átrium Film-Színházba Duda Éva legújabb munkája, a Frida. A Duda Éva Társulat és az Operettszínház közös produkciójának zenéjét Dinyés Dániel, a színház új első karmestere szerezte. A frissen felújított Kálmán Imre Teátrumban áprilisban kerül a budapesti közönség elé a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon már nagy sikert aratott Kreatív kapcsolatok, Beischer-Matyó Tamás kamaraoperája, a Katona József színház fiatal művésze, Székely Kriszta rendezésében. A Lázár Ervin azonos című gyermekkönyvéből készült Szegény Dzsoni és Árnika májusban látható először a Raktárszínházban Szenteczki Zita ötödéves bábrendező szakos hallgató vizsgarendezéseként. Az élő és bábos szereplőket egyaránt felvonultató zenés mesejáték dalszövegeit Závada Péter, zenéjét Szirtes Edina Mókus írta.
Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a kampánynyitó sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár véletlenek összjátékaként indult, ma már nagyon is tudatos döntés eredménye, hogy a három női rendező most együtt mutatkozik be a Budapesti Operettszínházban.




Kerényi Miklós Gábor a színház művészeti vezetője hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy a női emancipáció kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget és ma már szerte a világban számos komoly, felelős beosztásban lévő női vezető, politikus van, a színházi rendezők között alig-alig találunk nőket. "Azt szokták mondani, hogy a rendezésnem női pálya. Talán azért, mert az intuíció mellett, amiben a hölgyek természetesen nagyon is erősek, borzasztóan keménynek, ha úgy tetszik, tökösnek kell lenni ahhoz, hogy létrejöjjön egy előadás." Kerényi Miklós Gábor ellenpéldaként említette Ariane Mnouchkine-t, a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotóját, a világhírű Napszínház alapítóját. "Amikor azonban a Zeneakadémián megnéztem Székely Kriszta operarendezését, úgy éreztem, Krisztában felfedeztem egy igazi átütő, zenés rendező lehetőségét. Nagyon nagy találkozás és nagy öröm volt." Olyannyira, hogy a főigazgatóval egyeztetve azonnal felkérték a klasszikus balett táncos és sok éves zenei múlttal rendelkező művészt a Kreatív Kapcsolatok rendezésére.

Lőrinczy György‚ Duda Éva és Kerényi Miklós Gábor
Ezzel szinte párhuzamosan kereste meg a színházat Duda Éva, aki jelenleg a marosvásárhelyi egyetem mesterszakos rendező hallgatója és az Operettszínház számos nagysikerű produkciójának koreográfusa a Rómeó és Júliától A Szépség és a Szörnyetegen át az Elfújta a szélig, hogy szeretné megrendezni az Operettszínházzal együttműködésben a Frida Kahlo életéről készült darabját - vette át a szót Lőrinczy György főigazgató. "Amire boldogan mondtunk igent, mert a terv is nagyon érdekes volt és Éva nagysikerű koreográfiai munkái miatt fontos ember az életünkben." Hamarosan bekerült a képbe Lőrinczy György egyik tanítványa, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakos növendéke, Szenteczki Zita, aki színházmenedzsment óra vizsgafeladataként foglalkozott a Szegény Dzsoni és Árnikával. Színházi, bábos elképzelései egy majdani előadásról oly annyira elnyerték a színházvezetés tetszését, hogy lehetőséget kapott, hogy egy workshop keretén belül kidolgozza projektjét, melynek próbája olyan jól sikerült, hogy diplomarendezésként bemutathatja a Raktárszínházban.

A három rendező
"Most itt vagyunk Szenteczki Zitával, Székely Krisztával és Duda Évával és azt látom, hogy a női emancipáció betört a Budapesti Operettszínházba. Az élet hozta így, de szívből örülök, hogy így alakult" - folytatta Kero, aki végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a színház nagyon fontos vállalása, miszerint új, magyar darabok bemutatását tekinti egyik fő feladatának, ezúttal háromszorosan is teljesül.

Szenteczki Zita
Szenteczki Zita különösen szerencsésnek érzi magát a felkérés miatt, hiszen amellett, hogy az ország legjelentősebb zenés színháza ad lehetőséget diplomamunkája bemutatására, nagy Lázár Ervin rajongó, a Szegény Dzsoni és Árnika a kedvenc meséje. "Nagy ajándék, hogy hozhattam magammal állandó alkotótársamat az egyetemről, Kautzky-Dallos Mátét, hogy dolgozhattam Závada Péterrel és Szirtes Edina Mókussal, akiknek velem együtt ez az első bemutatójuk az Operettszínházban. Izgalmas volt egy új darabot és műfajt kitalálni, amiben nagyon sok bábtechnika jelenik meg, ahol a klasszikus zenét és a népzenét ötvözzük, és melyben az Operettszínház vezető fiatal művészei Kocsis Dénes, Gubik Petra, Angler Balázs játszanak."

Duda Éva emlékeztetett arra, hogy Frida Kahlo nevét 2002-ben ismerte meg a világ, amikor bemutatták Julie Taymor filmjét a tragikus sorsú mexikói festőnőről. Duda Évát különösen érdekelte "az élete, a sorsa, a rengeteg fájdalom és tragédia, amin keresztül ment, és az, hogy hogyan tudott mindezeken mégis felülemelkedni és tovább lépni. Azt az elképesztő élni akarást, ami ebben a nőben volt, úgy éreztem, muszáj bemutatni". Az előadás különleges videó animációkkal (Karcis Gábor) és képzőművészeti eszközökkel, Hegyi György drámai jeleneteivel, Duda Éva elementárisan erős koreográfiáival válik igazán hangsúlyos színházi produkcióvá.  Az Operettszínház vezető szólistái (Gubik Petra, Szabó P. Szilveszter és Papadimitriu Athina) mellett olyan neves vendégművészek lépnek fel, mint az első szereposztásban Fridát alakító Gryllus Dorka, valamint Molnár Áron vagy Kálid Artúr.

Duda Éva
"Nem egy egyszeri történetmesélésről van szó - fogalmazott Dinyés Dániel zeneszerző - hanem próbáljuk megfogalmazni, miért fontos nekünk a 21. század elején egy olyan női alkotó, mint Frida és az ő szenvedéstörténete. Ezt szolgálja a zene és minden egyéb művészeti ág, ami az előadásban megjelenik. Így próbálunk valami újat létrehozni, egy olyan színházi nyelvet, ami nem nagyon létezik, és amivel kellő érzékenységgel és intenzitással tudunk mesélni egy olyan izgalmas, vibráló személyiségről, mint Frida Kahlo".

Székely Kriszta
Székely Kriszta elsőként megköszönte és kiemelte, milyen nagy dolognak tartja, hogy egy létező társadalmi egyenlőtlenségre válaszul egy intézmény ilyen hangsúlyosan felvállal egy ügyet. A Katona József színház fiatal rendezője elmondta, egyrészt azért vállalta a felkérést, mert "az elnyomott táncosi és zenei műveltségem már nem tudott szunnyadni, másrészt olyan darabbal hozott össze Kero, ami közel áll ahhoz a világhoz, amit én a prózai színházban képviselek. Vagyis az emberi történet". A kamaraopera emberek történeteit jeleníti meg, egy központi figura, egy "szeretnivaló, de sötét oldallal is rendelkező" fotós köré tömörítve a történetet, akiben mindannyian magunkra ismerhetünk. Az előadásban ebből következően erős, a fotós képi világra építő vetítés látható. A zene a rendező szerint nagyon humoros, sok ismert műfajt idéz a tangótól a Don Carlosig úgy, hogy közben a téma, amit körbejár, nagyon mai és nagyon emberi.

Dinyés Dániel‚ Szirtes Edina Mókus és Beischer-Matyó Tamás
A Kreatív kapcsolatok komponistája, Beischer-Matyó Tamás arról beszélt, hogy a szövegíró Machler Annával elsősorban nem azzal foglalkoztak, hogy most egy kortárs operát alkotnak, hanem arra törekedtek, hogy az alaptörténetet minél gazdagabbá tegyék, rengeteg érzelmi árnyalattal és jelentéssel felruházva azt.

A sajtótájékoztatón az újságírók ízelítőt kaptak magukból a művekből is. Elhangzott egy-egy dal a Szegény Dzsoni és Árnikából Kocsis Dénes, a Fridából Molnár Áron és a Kreatív kapcsolatokból Frankó Tünde és Lukács Anita tolmácsolásában Szirtes Edina Mókus, Szekeres László és Kovács Adrián zenei kíséretével.


A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam,
irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
© 2008-2013, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház