"Boldoggá tenné a nagypapát"
2015-03-18
Megtartották az Én és a kisöcsém bemutatóját március 13-án és 14-én az Operettszínházban. Az álomszerű májusi történet a szerelemről és az édes életről szól és a teátrum hagyományait követve ezúttal is korszerű felfogásban elevenedik meg, ugyanakkor megőrzi a műfaj jellegzetességeit.
Réthly Attila rendező mert nagyot álmodni - szó szerint, hiszen egy csavarral keretbe foglalta a klasszikus történetet: a néző egyszer csak rájön, hogy egy szürreális álomba csöppent.

Dolhai Attila és Szinetár Dóra
Réthly Attila nem csak a velencei társasutazás résztvevőinek történetét gondolta tovább, az Operettszínház előadása más szempontból is egyedi: az Eisemann-operettet Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető elképzelése alapján először vitték színre ilyen grandiózus formában: nagyzenekari kísérettel, nagyobb tánckarral, nagyobb zenekarral, a színház operett- és musical tagozatát egyszerre mozgatva. Lőrinczy Attila dramaturg és Bolba Tamás zenei vezető mellett többek közt Túri Erzsébet díszlettervező és Velich Rita jelmeztervező voltak a rendező segítségére.

"Legendás darabokat színre vinni több szempontból is nagy felelősség és kihívás" - véli Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője.

Szinetár Dóra
"Az Én és a kisöcsémben ezen a színpadon annak idején Bársony Rózsi, Dénes György, Turay Ida, Verebes Ernő, Feleki Kamill, id. Latabár Árpád és Kabos Gyula játszottak. Ezekkel a legendákkal csak úgy lehet felvenni a versenyt, ha olyan szólistákkal dolgozunk, akiket ma este is láthattak" - mondta a bemutatót követően KERO, és hangsúlyozta azt is, hogy az operett nagyon szemtelen, ugyanakkor igen hétköznapi műfaj, amely minden korban aktuális tud lenni.

"A szünetben találkoztam a szerző, Eisemann Mihály unokájával, aki azt mondta, a nagypapáját nagyon boldoggá tenné ez az előadás, mert imádta, ha valami korszerűen pimasz" - árulta el Kerényi Miklós Gábor. Szerinte ennek a kritériumnak egy operettnél úgy tudnak megfelelni az alkotók, ha maivá, modernné varázsolják szövegében, zenéjében egyaránt.

Szendy Szilvi és Szinetár Dóra
"Bele kell tenni olyan poénokat, fordulatokat, amelyek ma aktuálisak. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy húsz, harminc év múlva ugyanezek a poénok nem ülnek majd. El kell fogadni azt, hogy az a munka, amit ennek az operettnek az átdolgozásába fektettünk, csak itt és most érvényes. Néhány évtized múlva az akkori alkotóknak kell újra korszerűvé tenni ugyanezt a darabot"
 - tette hozzá a teátrum művészeti vezetője.

Az előadásban felcsendülnek a jól ismert slágerek, mint az "Egy kicsit angyal legyen, egy kicsit démon", a  "Mia bella signorina" vagy a címadó "Én és a kisöcsém", illetve három olyan Eisemann-dal is hallható, Huzly (Füredi) Imre szövegeivel, amelyek az eredeti darabból kimaradtak: ez a "Május éjszakán""A pénz beszél", és a "Milyen furcsa".

Így készült az Én és a kisöcsém:



Az Én és a kisöcsém szereplőgárdáját két kitűnő vendégművész is erősíti: először játszott az Operettszínházban Faragó András mellett Zolestyákot alakító Jordán Tamás, valamint a Kelemen Kató, avagy Vadász Frici szerepében feltűnő Szinetár Dóra, aki két év után tért vissza a Nagymező utcába, ahol a Rómeó és Júlia után ismét egy párt alkotnak Dolhai Attilával, aki a svéd milliomost, Andersent játssza. Kelemen Katóként bizonyíthat az Operettszínház fiatal generációjának képviselője Simon Panna is, akinek "svéd milliomosát" Mészáros Árpád Zsolt játssza.

Szendy Szilvi és Szinetár Dóra
Líviót, a szélhámos gondolást pénteken Szerényi László, szombaton Barkóczi Sándor alakította, a Főpincért Oláh Tibor. Pénteken Földes Tamás, szombaton Jantyik Csaba formálta meg Kató aggódó atyját, Kelemen Félixet.  Dr. Sas magánnyomozó szerepében Homonnay Zsolt illetve Csonka András, Dr. Vasként Peller Károlyt valamint Magócs Ottó parádézott. És akik nem voltak igazából Kelemen Katók, viszont ők voltak a valódi Vadász Fricik: Szendy Szilvi és Peller Anna.


Kapcsolódó oldalak:
rendezvenyhelyszinek.hu
A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam,
irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
© 2008-2013, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház