Bodor Johanna
balettigazgató
Adatlap
Születési hely: Kolozsvár
Születésnap: október 23.
Névnap: március 28.
Foglalkozás: balettigazgató
Tanulmányai: Állami Balettintézet - Bukarest
Első munkája a Budapesti Operettszínházban: Huszka Jenő: Lili bárónő - koreográfus
Elismerései: Imre Zoltán-díj (2000), EuroPas-díj (2007)

Bodor Johanna 1965. október 23-án született Kolozsváron magyar értelmiségi családban. 1974-től Bukarestben az Állami Balettintézetben tanult, ahol 1984-ben diplomázott. 1985-ben névházasság révén települt át Magyarországra, ahol Novák Ferenc hívására a Magyar Néphadsereg művészegyütteséhez szerződött.

1986-ban lett a Markó Iván irányítása alatt álló Győri Balett társulatának tagja, amelynek tagjaként járt Japánban, Németországban, Izraelben, Olaszországban, Norvégiában, Franciaországban, Koreában, Oroszországban, majd 1990-től a Szegedi Baletthez szerződött magántáncosként. A társulatnál sok főszerepet játszott, a cella-, majd külföldi és magyar koreográfusok mellett is asszisztensi feladatokat látott el.

1993-ban Imre Zoltán hívta a Vígszínházba alkotótársnak, ahol Marton László rendezésében és Imre Zoltán koreográfiájával létrejött az Össztánc (Let's dance) című nagysikerű előadás, amelyet 2015-ben felújított a Vígszínház, s a koreográfusi feladatokat Bodor Johanna látta el. 1996 májusában mutatták be önálló estjét a Vígszínház Stúdió Színpadán a Kreatív Média Műhely produkciójában, az Emberkiállítás (Variációk Abakanowiczra) című előadást, melynek koreográfusa és rendezője is volt. 1997-től a Zeneakadémián művészi mozgást tanított meghívott előadóként leendő operaénekeseknek, majd az 1998-99-es évadban a Bárka Színháznál dolgozott mozgástervezőként és koreográfusként. Ezt követően pedig három évadra a szolnoki Szigligeti Ede Színházhoz szerződött. 2004 óta független alkotóként minden évadban az előadó-művészeti ágak között szabadon mozogva számos projektet hozott létre. Folyamatosan koreografál, vendégszólista több táncszínházban, filmekben és színházakban prózai szerepeket játszik. Számos vidéki és fővárosi színházban kapott felkérést színdarabok koreográfiájának megalkotására, de külföldön is keresett koreográfus: dolgozott Knoxville-ben, Kolozsvárott, Komáromban, Szabadkán, Székelyudvarhelyen, Szentpétervárott is.

Bodor Johanna több koncerten és televíziós műsorban is közreműködött koreográfusként. Az előbbire kiemelkedő példa a JAZZ+AZ búcsúkoncertje (2000. május 19.), az utóbbira a Magyar Televízió Showbálvány című műsora, melyben több mint egy éven át dolgozott. 2014-ben barátai ösztönzésére írta meg Nem baj, majd megértem című életrajzi ihletésű, dokumentarista regényét, amit azóta lengyelül is kiadtak, és 2017-ben hangoskönyv formában  is megjelenik. Ebből a kötetből ismerhető meg igazán, mit jelentett Ceaușescu rendszerének kegyetlensége és a túlélés érdekében kifejlesztett technikák. Romantikamentes bepillantást nyerhetünk egy balerina felnőtteket megszégyenítő önfegyelemmel és éleslátással, de emellett határtalan életörömmel és életigenléssel vezetett életébe. 2016. augusztus 1. óta a Budapesti Operettszínház balettigazgatója.


Legfontosabb szerepei táncművészként:

Balett táncos főszerepek:
Imre Zoltán: Stabat mater
Lőrincz Katalin: Tatjána és mások című darab - Tatjána
Bozsik Yvette: Villik
Bozsik Yvette:  Kafka: A kastély - Frida szerepében  (koreográfus asszisztens is )
Juronics Tamás: A cella (koreográfus asszisztens is)

Balett táncos főbb szerepek:
Imre Zoltán: A médium - Mankós nő
Imre Zoltán: Varázsdoboz
Imre Zoltán: Kafka
Imre Zoltán: A vonzások és választások - Álmodozó
Juronics Tamás: Az idő maszkjai
Matthew Howkins (Anglia):Munka gyümölcsei
Jorma Uotinen (Finnország): Az álom mögött
Roberto Galvan (Argentina): Koncert tangóharmonikára

Legfontosabb koreográfus asszisztensi munkái:
Bozsik Yvette: Kis női szalon
Bozsik Yvette: Az estély
Bozsik Yvette: So, what
Sindowski (Németország): Tüzijáték
Bertrand D.’A.T. (Franciaország)

Prózai szerepei:
Merénylet De Sade úr betanításában: Popó (Átrium Film-Színház, Budapest, 2014)
Paul Foster: I. Erzsébet (Szkéné, Budapest, 2013)
Én egy szemüveges kisfiú vagyok, koreográfus is (Katona József Színház, Budapest, 2007)
Kukorelly Endre: Élnek még ezek? – Julcsa, koreográfus is, (Katona József Színház, Budapest, 2006)
Molière: Az úrhatnám polgár – Tánctanár (Szigligeti Ede Színház, Szolnok, 2003)
Csehov: A meggyeskert – Sárlotta (Szigligeti Ede Színház, Szolnok, 2001)
Eötvös Péter: Amint átmentem az álmok hídján (Millenáris, Thália Színház Budapest, 2004)
Bertold Brecht: Baal - Louise  (Vígszínház, Házi Színpad, Budapest, 1995)
Békés Pál: Össztánc, koreográfus is (Vígszínház, Budapest, 1994)
Carlo Goldoni: A kávéház (A legyező újra száguld), rendező is (Óbudai Társaskör kertje, Budapest, 1994)

A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam,
irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
© 2008-2013, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház